Irány Firenze, avagy utazás Toszkánába
Képzeljétek az elmúlt év májusában elvittek gazdáim Olaszországba. Ez volt eddigi leghosszabb utazásom autóval.
Nekem nagyon tetszett, már az elején az autópálya mellett, a benzinkutaknál képzeljétek szinte mindenütt vannak Bello parkok. S tudjátok mi az? Egy kerítéssel bekerített hely friss vízzel, az árnyékban, szemetessel, ahol a hosszú úton lévő négylábúak megmozgathatják tappancsaikat. Remek jót lehet itt szaladgálni és még barátokra is találtam.
Az első megállónk Modenában volt a Ferrari Múzeumnál. Itt is látszik mennyire négylábú barátúak az olaszok, ugyanis a bejáratnál kedves kis autókban „parkolhattunk”, amíg gazdáink az autó csodákban gyönyörködtek.
Szállásunk Vinciben volt, ahol Leonardo de Vinci született. Ez a Hotelt (Hotel Monna Lisa) szeretettel ajánljuk kutyusokkal utazóknak, mert szívesen látnak itt, s még a Hotelban lakó kutyussal is játszhatunk. Sőt nekünk még azt is felajánlották, hogy vigyáznak rám, amig a múzeumba megyünk. Ugyanis 3 kis múzeumot is találunk a kis településen a művész alkotásaival, de kutyusok csak az egyikbe vihetőek be.
No és persze bejártuk a környék fontosabb látnivalóit is. Firenzében megnéztük a nevezetességeket, sajnos kutyákat a Dómba nem engednek be, igy én továbbra is csak a tv-ből tudom, milyen is lehet belülről. Láttam Pisa-ban a ferde tornyot, ott sem kutyabarát a múzeum, viszont nem messzire van egy csodaszép füvészkert, ezt is nézzétek meg, ha arra jártok. S a legnagyobb élmény számomra az a Carrarában tett látogatásunk volt, mert engem is felvihettek a dzsippel a kőbányához.
S mi az amit kóstoljatok meg kedves kutyatársaim, hát persze, hogy a fagylaltot, mert az igazán finom, tudom csokit a kutyusok nem ehetnek, de azon kívül is remek ízekben készítik. No és ha errefelé jártok a vaddisznó kolbászt se hagyjátok ki. S még egy különlegesség Firenzéből, amit mi kipróbáltunk a pacalos lecsós szendvics (Panino co i’ lampredotto), hát érdekes egy vmi, az ize elég megosztó, én mindent megeszek, nem igen vagyok válogatós.
