Veste Oberhaus - Barangolj Belloval!

Erőd a Georg-hegyen, amelyben sosem laktak királyok és hercegnők, mégis sokan Passau váraként tisztelik.

Ma egy kicsit itt sétáltunk, a több mint 700 éves falak között a Georghegyen. 1217-ben döntött úgy II. Ulrich püspök, hogy valami különleges palotát kellene ide építeni, hiszen innen remek a rálátás Passau városára, s szerinte, aki a hegyet uralja, az a város ura is. 1219-ben elkezdődött a több tornyú épületegyüttes kialakítása a hegyoromra, bár az épület nem a legtetejére került.

A városi polgároknak azonban nem igazán tetszett az itt uralkodó egyház. Többször is lázadtak ellene, s megtámadták a püspöki székhelyet (1298, 1367). A Veste Oberhaust évszázadokon át a katolikus egyház használta, püspökök, érsekek, egyházmegyei vezetők laktak itt személyzetükkel. Istállók, gabonatárolók, konyhák is voltak itt egykor. A belsejében egy csodás kis kápolnát is építettek. (Georgskapelle). S az udvarán egy nagyon mély kutat is láthatunk (36 m ), melyet valószínűleg még a 13. században alakítottak ki, s láthatjuk azt a nagy fa kereket is, amivel a vizet felhúzták.

A fő épület Dunára néző oldala igen csak csalóka látványt nyújt, hiszen ha alaposan megfigyeljük láthatjuk, hogy az ablakok csak festettek rajta, s nem mind igazi. A 17. században ugyanis még igen csak drága lett volna a sok ablaküveg, viszont a gazdagság, s a hatalom jelképe az üveges ablak volt.

A szekularizáció mikor véget vetett az egyház uralmának Napóleon seregeinek adott otthont.( „Note sur Passau”)

Az évszázadok során nagyon sok mindenre használták, képzeljétek még Kemping is volt egy időben belső udvarán(1954-1979). De amire nem igazán büszkék a passauiak, hogy „Bastille Bayerns”-nek is nevezték 1822-1918-ig, ugyanis ez időben börtönként használták, elsősorban katonai büntetési intézetnek és politikai foglyoknak ( volt egy nagyon híres börtönlakójuk is Charles De Gaulle 1917-ben.. S a II. világháború után volt itt még Kórház is.

Magyar börtönlakók a Veste Oberhausban

Mi nem találtunk erre vonatkozóan pontos neveket, de állítólag a levéltárban léteznek olyan anyagok, melyek említenek egykor itt raboskodó magyarokat.

Viszont Passau-Hals és Schalding rechts der Donau területén a II.világháború után amerikai hadifogolytábor működött. Horváth Lőrinc (1902–1988) színpad- és festőművész a háborúban katonai szolgálatot teljesített, megsebesült, majd 1945-ben nyugatra került. Május elején Passau-Halsban amerikai hadifogságba esett.

A különlegesség az, hogy fogsága alatt lerajzolta Hals településrészt és a háborús pusztítás nyomait. Ezek a rajzok azért is értékesek, mert olyan részleteket dokumentálnak, amelyekről más képi forrás alig maradt fenn. 2023-ban Passauban kiállítást is rendeztek Horváth Lőrinc képeiből.

Van egy másik érdekes történet is: Géza Somogyváry, aki 14 éves magyar katonaiskolás fiúként került amerikai fogságba a háború végén. Az ő története a Passau környéki hadifogolytáborokhoz kapcsolódik, és később visszaemlékezésben is fennmaradt.

A Veste Oberhaus 1932 óta a város tulajdona, s ekkor kezdődött meg a múzeum kialakítása. 1952 óta már az egész terület Németország legnagyobb városi múzeumaként a bajor-cseh-osztrák kulturális térség központi múzeuma, sok sok érdekes kiállítással, Csillagvizsgálóval és Ifjúsági szállóval. Mely többszöri felújítás után mára 129 férőhellyel rendelkezik, és egyértelműen a legszebb kilátással rendelkező ifjúsági szálló. Még akkor is, ha sok-sok lépcsőt kell megmászni a feljutáshoz. Az épület melleti torony falán egy szép napóra is látható, melyet eredetileg Profosenturmnak hívtak.

Sajnos a múzeum és belső udvara kutyával nem látogatható. Csak a kő szoborig(Biga) mehetünk a múzeum előtti téren (egyébként ő Hans Wimmer alkotása és további szobrai is megtekinthetőek az épületben).

A külső parkjában még ma is megtaláljuk az egykori 3 nagy erőd épületeit, ez a Katze-, Maus- und Linde- Batteriet. S hogy miért kapták ezt a különleges elnevezést? Ha eljöttök velünk ide sétálni egyszer elmeséljük szívesen. S talán meg tudjuk fejteni együtt a „Veste” elnevezés rejtélyét is.