Passau – a Zengergasse táblái a Landgericht épületén azaz érdekes emléktáblák a bíróság falán

Egyszerre 4 emléktáblát is találunk a Dóm mellett sétálva a szűk  Zengergassen, mely különleges történeteket rejt. A táblák tulajdonképpen nem is nagyon szépek, s szinte alig észrevehetőek, de a történetek, amiről megemlékeznek mindegyik egy kor jellegzetes eseményéhez, s egy passaui történethez kötődik.

1.Wolger von Erla (1148-1218)Passau püspöke volt, s nagyon szerette az irodalmat. Walther von der Vogelweide mellett más osztrák és bajor költők, köztük valószínűleg a Nibelungenlied szerzője is a püspök irodalmi köréhez tartozott, aki egyházmegyéjét elsőrangú irodalmi központtá tette.  A Nibelungenlied a középkor legfontosabb német hősköltészete, 1200 körül íródott, s alkotója ismeretlen, de a kutatások szerint szerzője feltételezhetően szorosan kötődött Passauhoz, hiszen megemlítik benne a Dunát és az Innt, valamint a kettejük között található félszigetet.. Az ismeretlen szerző megrendelője és patrónusa  valószínűleg az akkori passaui püspök , Wolfger von Erla volt. A műben írnak arról is, hogy Krimhild (Günther burgund király nővére, a hős Siegfried, majd Etzel király felesége), útban a hunokhoz. Bajorországon keresztül Passauba utazik , ahol nagybátyja, Pilgrim püspök tisztelettel fogadja és szállásolja el. Ezt az eseményt festette meg Ferdinand Wagner, s még ma is láthatjuk a városháza nagytermének falán.

2. Walther von der Vogelweide útikönyvéből egy érdekes történet is kiolvasható, amely nem irodalmi mű, miszerint Wolfger von Passau  1203. november 12-én szép összeget adott neki egy bundaért. Ez az írás tanúsítja, valamint a püspöki pénztári jegyzék is , hogy járt valóban Passauban, s 5 Schillinget adott ezért a kabátért.

3. No és a felső tábla? A püspöki rezidencia alapításának évéről szól, mely bizony jó sokáig épült és átépült. S alatta pedig, hogy ez időben itt járt I.Leopold császár is. Talán ismeritek is a történetét a török kiűzéséről, melyben Savoyai Jenő – Savoyen Eugen – segédkezett. S kinek köszönheti a magyarság is a török kiűzését. Kara Musztafa, az új török fővezér 1683-as hadjáratával végveszéllyel fenyegette a Habsburgokat. Az oszmánok a lerohant osztrák területeken kegyetlen vérfürdőket rendeztek. Lipót Linzbe, majd Passauba menekült. 1683. szeptemberében azonban sikerült visszaverni a törököket, s Bécset felszabadítani. Ez köszönhető volt Savoyai Jenő hadvezérnek is, aki korának egyik legkiválóbb stratégája volt. S Lipót császár 1703 júniusában kinevezte az Udvari Haditanács elnökévé is.

S hogy miért pont itt találjuk ezeket a táblákat? Ha időtök engedi gyertek el velünk egy kis városi sétára és személyesen elmeséljük nektek.

I.Lipót közismert volt vallásosságáról és „Mária” imádatáról is, melyről egy további történetet olvashattok a passaui Wallfahrtskirche Mariahilf zarándok templomnál tett látogatásunknál.

S ha egy idegenvezetős séta keretében szeretnétek kicsit jobban a várost megismerni itt jelentkezzetek: Idegenvezetés Passzauban magyarul –Kontakt