Kellemes téli kirándulásra indultunk az „Üveg” fővárosába, mely a Bajor erdőben található kedves kis város Zwiesel.
Korábban a településen több üveggyár is üzemelt, ezért is kapta az üvegváros azaz a die Glasstadt nevet. A város közepén található legnagyobb gyárban még napjainkban is gyártanak poharakat és palackokat. S képzeljétek a gyár előtt felállítottak egy hatalmas palackpiramist, mely a világ legmagasabb ilyen építménye. Fehérboros poharakból, ragasztás nélkül készült, s Zwiesel Kristal Glass Ag főbejárata előtt találjuk. Rekordnak számít a 65 szinten elhelyezett 93 665 üveg és a 8,06 m össz magasság is.
Mivel szép napsütéses időben jártunk itt, igencsak fényesen csillogott ez a különleges építmény. Szerencsére nem tudnak szétgurulni a palackok, mert kaptak egy védő üvegburkolatot is.
„Fein Glas und gut Holz sind Zwiesels Stolz“ – mondják az itt lakók, s az erdő és a fa dicsőségének emlékére a város főterétől nem messzire található egy múzeum a Waldmuseum Zwiesel ahol sok érdekességet megtudhatunk az erdő varázsáról, s kultúrtörténetéről. A múzeumba mi a városi parkon keresztül sétáltunk fel, melyet a Regen folyó keresztez. A folyó több mint 60 km-en keresztül kanyarog a Bajor Nemzeti Park területén, mire eléri a Dunát. A város nevét is erről kapta, ugyanis itt egyesül a kis és a nagy Regen (Zwiesel = egyesült)
A park része egyébként annak az üvegútnak, melyben kb. 70 művészeti alkotást, szobrot találhatunk sétánk alatt. A túraút egyébként a Weißwurst Egyenlítő Emlékműtől indul, melyet mi is megnéztünk a város határában. A fehér kolbásznak ugyanis itt is nagy hagyománya van, kedvelt eledele az itt élőknek is. A kis emlékmű mellett található egy kis kávézó, ahol meg is kóstolható az eredeti recepttel készült kolbászka. A másik épületben pedig az erdő titkaiba tekinthetünk be egy kis kiállításon, sajnos kutyusok ide nem mehetnek be. A kiállításon pedig találunk egy kis emléket arról, milyen fontos volt egykor az Otterhund – azaz a vidra vadász kutya ezen a vidéken. Ugyan kinézetében nem hasonlítanak ránk spanielekre, de tulajdonságaiban igen. Vadászatra tenyésztették elsősorban, s szeret szaladgálni a vízben, s remek nyomkövető kutyafaj akárcsak az angol cocker spaniel.
A városi parkon kutyusokkal át lehet sétálni, de a játszótérre nem mehetnek be. A közepén egy kis tó is található egy vízi sárkánnyal, melyet mi is körbesétáltunk. A „Wasserdrachen“-t a zwieseli üveg iskola diákjai tervezték.
A Waldmuseum mellett áll a város legmagasabb pontján a St Nikolaus templom, mely nagyon hasonlít a Landshutban található St Martin templomra, ez is vörös téglából készült, neogótikus tornya 86 m magas és landshuti mesterek tervezték. A múzeumban fa- és üvegfeldolgozás hagyományos mesterségeit tekinthetjük meg. Nagyon rövid a nyitvatartási idő, szóval nem árt előre átgondolni mikor is érkezzünk.
A séta alatt bizony én is megszomjaztam, de szerencsére találtunk egy kedves kis szökőkutat a múzeum mellett, ahol is egy szabadtéri amfiteátrum is található a helyi rendezvényeknek.
Mi a főtéren keresztül sétáltunk vissza a parkolóban hagyott autónkhoz. Képzeljétek a városka főterétől nem messzire van egy kedves kis kávé és csokoládémúzeum is, ahol olyan különleges kávét is kóstolhatunk, mint a Kopi Luwak . Itt helyben pörkölik a világ különböző helyeiről érkező kávékülönlegességeket. Ha valaki nem tudná mi is az a KopiLuwak kávé Mihalec Gábor TikTok videójából kiderül: KopiLuwak kávézás Gáborral
A főtértől nem messzire pedig megtaláljuk a híres Dampfbierbrauerei Zwisel-, ahol megkóstolható ez az érdekes ital. A családi sőrfözdét 1889-ben alapították, amely saját receptje alapján készíti a Dampfbiert.
Képzeljétek ez kis városi séta 4 km-esre sikerült. Nem is gondoltuk, hogy Zwiesel városa ennyi érdekes látnivalót tartogat, pedig még az üvegfújó műhelybe és a város alatti alagút múzeumba el se jutottunk, talán majd legközelebb.
