Havas túrára indultunk a közeli hegyre, amelynek a csúcsáról remek a kilátás a környező tájra. A hegy a sportolók kedvelt helye télen-nyáron.
Hiszen ha hó lepi el akkor sileni, szánkózni lehet, jó időben pedig a hegyikerékpárosok kedvelt helye. S persze sok szép túraútvonalon is kirándulhatunk itt.
A csúcsra libegővel is feljuthatunk, mely 1097 m magas. S persze télen több felvonó is üzemel a síelők, szánkózók örömére. Mi azonban gyalog indultunk el a csodaszép erdei ösvényen, mely a tetején levő kilátoronyig vezet. Képzeljétek nekünk olyan szerencsénk volt, hogy remek napsütéses időben jártunk itt. Így elláthattunk még az Alpokig is, no meg a közeli Arber, Lusen és Rachel csúcsáig is.
![](https://barangoljbelloval.com/wp-content/uploads/2024/02/IMG_8658-scaled-1-1024x768.jpg)
![](https://barangoljbelloval.com/wp-content/uploads/2024/02/IMG_8661-scaled-1-1024x768.jpg)
S a kilátónál, ha tovább megyünk találjuk az elhagyott Waldler falu, Oberbreiteneu romjait a magas fennsíkon. 1585-ben a weißensteini kastély urai 12 hegyi gazdát, telepítettek a bajor-erdőben lévő Oberbreitenauba, a hegy melletti területre, hogy meghódítsák ezt a vidéket. A hegyi gazdák évszázadokon át éltek itt, majd később az unterbreitenui üveggyár munkásai. Mára azonban már csak néhány információs tábla őrzi emléküket, s mutatja be életüket.
![](https://barangoljbelloval.com/wp-content/uploads/2024/02/IMG_8674-scaled-1-1024x768.jpg)
Egyébként itt találjuk Németország egyik leghosszabb, két kilométeres természetes szánkópályáját is, mely remek szórakozást kínál az egész családnak. No mi azért nem mertük kutyával kipróbálni. Útközben sok szánkózóval találkoztunk is, s ugráltunk előlük jobbra-balra.
Mivel a hegycsúcs azért nem olyan igazán magas, mielőtt ide indulnánk szánkózni, vagy sielni, nem árt figyelni a hójelentést télen. Viszont kirándulni, túrázni egész évben lehet. S több kilométeren át gyönyörködhetünk a hegy szépségében. A kilátó mindig nyitva van és ingyenesen látogatható.
![](https://barangoljbelloval.com/wp-content/uploads/2024/02/IMG_8679-scaled-1-768x1024.jpg)
A terület a Bajor erdő, azaz a Bajor Nemzeti Park része. Tudjátok, hogy a Bajor erdő elnevezés csak a 19. században jelent meg. Mégpedig először 1829-ben Johann Daniel Albrecht Höck alkototta meg ezt a kifejezést. Bernhard Grueber és Adalbert Müller 1846-os, The Bavarian Forest (Bohemian Forest) című könyve már tartalmazta a mai nap használt nevet. A Bajor Erdő Természetvédelmi Park a Dunától északra, egészen a Csehországgal közös határgerincig terjedő területetet fedi le.
Megjegyzem Bello igencsak kapkodta a lábát, mert havas, fagyos volt végig az út. Szóval a Geiskopfhüttében kénytelenek voltunk kis pihenőt tartani. Kutyabarát hely, nekünk is igencsak jól esett itt kicsit megmelegedni. Az út a hegyre fel gyalog kb 2 km.