Séta Feucht-ban, kicsit magyar szemmel

Egy igazi középkori hangulatú kisvárost fedeztünk fel egy hideg, téli napon, amely nemcsak különleges múzeumaival, hanem egyedülálló történelmével is lenyűgözött minket.

A Nürnbergtől nem messzire található település két különleges mùzeummal is rendelkezik. Az egyik a méhészet hagyomànyànak emlékére, a màsik pedig az ürhajòzàs történetét mutatja be. Mi ide kukkantottunk be kicsit, s rögtön találtunk is egy kis „magyar” érdekességet.

Feucht városa, amelyet a buja zöld Lorenzer Reichswald erdő ölel körül, már a középkorban is híres volt méhészetéről és méztermeléséről. A méhészet, más néven „Zeidelwesen”, mélyen gyökerezik a település múltjában – ennek emlékét őrzi a város egyik múzeuma is.

A belvárosban szűk, hangulatos sikátorokon sétálhatunk, miközben a Gauchsbach-patak ártere mentén vezető ösvény különleges élményt nyújt. Még egy gyermek vízi játszótér is várja a legkisebbeket a folyó partján.

A város másik nevezetessége a szívében található Hermann Oberth Űrmúzeum. A múzeum névadója, az erdélyi származású Hermann Oberth, élete második felét itt, Nürnberg közelében töltötte. Budapesti és müncheni orvosi tanulmányai után végül az űrkutatás világát választotta, így emlékét és munkásságát ma is nagy tisztelet övezi ezen a településen.

A méhészeti múzeum mellett talaláni egy kis kastélyt is a Pfinzingerschlosst, mely része a „Drei-Schlösser-Weg”-nek. Ugyanis a település központjában körbesétálva találunk három kedves középkori kastélyt, melyeket a 15. században a a városban lakó gazdag patrícius családok építettek.

A legnagyobb a Tucher családé volt, hiszen ők később igencsak jelentős vagyonra tettek szert a fűszerkereskedésből és a sőrkészítésből. Nem csak ezt az egy kastélyt építette a család, hanem Nürnbergben és környékén többet is. Ezek a kis kastélyok csak a szemünket gyönyörködtetik kívülről, s repítenek vissza képzeletben a középkorba, ugyanis nem igazán látogathatóak. A helyiek csak rendezvények alkalmával nyitják ki. Viszont a környező gondozott parkok, a szép sétautak egész évben hívogatnak minket egy lazító körsétára, akár kétlábú, akár négylábú barátainkkal együtt.

A múzeumok mellett rögtön rá is bukkantunk néhány apró magyar érdekességre is – ezek még közelebb hozták hozzánk ezt a szép várost.

Feuchtban most pont az adventi ünnepségre készültek ott jàrtunkkor, màr felàllítottàk a kis hàzikòkat, amiben mindenféle finomsàgot kínàlnak majd, még magyar zàszlós hàzikòcska is van, minden bizonnyal làngossütésre készülnek.

Sétànk soràn a fô utcàn egy kedves könyvesboltra akadtunk, s mit làttunk a kirakatban? Bizony a svàjci fiatalaember 2024-ben megjelent , délmagyarorszàgi arisztokrata csalàdròl írt történetét. Ki olvasta màr? Nelio Biedermann: Lázár

A helyiek úgy gondoljuk kedvelhetik a madarakat is, ugyanis a patak partjàn egy Vogellehrpfad tàjékoztatò tàblàt is làthatunk, s igy biztosak lehetünk abban, hogy a patak vize bizony kristàlytiszta. Ugyanis a híd alatt fészkel a „die Wasseramsel“ vizirigò, aki köztudottan csak ott lakik, ahol tiszta vizű patakot, vagy folyòt talàl. A vàroshàza tetejére pedig egy sólyom család költözött, képzeljétek egy videokameràn keresztül megfigyelhetô életük.

Feucht városában a múzeumok és a kastélyok kutyával nem látogathatóak, de így is egy tartalmas kellemes, délutánt tölthetünk el itt, kicsit visszapillantva a középkor építészeti emlékei között.

Scroll to Top